A mesterséges intelligencia már nem csupán asszisztál, hanem előre is jelezhet egészségügyi kockázatokat, még a tünetek megjelenése előtt.
Brit kutatók 57 millió ember adatából fejlesztettek olyan modellt, amely képes lehet előre figyelmeztetni a felhasználót potenciális betegségekre. A cél: megelőzés, kevesebb szövődmény, kevesebb kórházi kezelés.
De vajon kié a döntés, ha egy algoritmus jósol?
Erről beszélgetett Kovács-Nagy Áron Szabados Leventével, a Frankfurt School of Finance & Management docensével és a Neuron Solutions vezető tanácsadójával.
Az előrejelzés nem új, de most más szinten működik.
Szabados Levente szerint az orvostudomány mindig is arra törekedett, hogy minél korábban felismerje a kockázatokat. Nem véletlenül mérünk vérnyomást, használunk diagnosztikai eszközöket vagy figyeljük a laborértékeket, ezek mind azt a célt szolgálják, hogy előbb kapjunk jelzést, mint ahogy a baj bekövetkezne.
Ebben az értelemben az MI nem hoz teljesen újat. Ami viszont mégis újdonság, az két dologban rejlik:
- Az MI sokkal finomabb jelekből, összetettebb adathalmazból képes dolgozni, és így már tünetek megjelenése előtt is felismerhet kockázatokat, akár évekre előre.
- Ugyanakkor ez csak akkor hasznos, ha megtanuljuk, hogyan értelmezzük ezeket az előrejelzéseket, és hogyan hozzunk megfelelő döntéseket az alapján, a saját kontextusunkban.
És mi van, ha az MI téved?
A kérdés jogos, hiszen minden diagnosztikai eszköz, így egy MI-modell is, tévedhet.
Nem az a cél, hogy valami tökéletesen működjön, hanem az, hogy szisztematikusan felkészüljünk a hibák kezelésére.
Ahogy a közlekedésbiztonság vagy a hagyományos orvosi diagnosztika sem hibátlan, úgy az MI is csak egy valószínűségi alapon dolgozó eszköz, aminek pontosságát és megbízhatóságát folyamatosan értelmezni és finomhangolni kell.
Hol húzódik a határ megelőzés és előítélet között?
Mi történik akkor, ha egy algoritmus azt mondja: „Önnél nagy eséllyel alakul ki betegség”?
A kérdés mélyebb etikai dilemmát vet fel. Szabados Levente példája szerint: amikor azt mondjuk, hogy „a dohányzás rákot okoz”, az egy statisztikai állítás. Nem mindenki lesz beteg, aki dohányzik, de a valószínűségi kapcsolat egyértelmű. Ugyanez igaz az MI-re is: a modell nem jósol biztos jövőt, hanem valószínűségeket jelez előre.
A döntés azonban mindig az ember kezében marad: hogy mit kezd ezzel az információval, hogyan reagál rá, és befolyásolja-e az életmódját vagy döntéseit.
Az MI segíthet, de a döntés a miénk
Az MI által adott előrejelzés nem végítélet, hanem egy újfajta előrejelzés. Akkor tud valódi értéket teremteni, ha tudatosan, kritikusan és együttműködően viszonyulunk hozzá.
🎧 A teljes beszélgetés Szabados Leventével ide kattintva hallgatható meg!
Ne maradjon le a mesterséges intelligencia legújabb megoldásairól!
Kérje blogértesítőnket, és legyen mindig naprakész korunk legfontosabb technológiájával kapcsolatban!
