Az elmúlt időszakban villámgyorsan terjedt el az a trend, amelyben mesterséges intelligenciával generált akciófigurákat készítenek a felhasználók saját magukról.
De vajon mi áll ennek a népszerűségnek a hátterében?
Erről beszélgetett Kovács-Nagy Áron Szabados Leventével, a Frankfurt School of Finance & Management docensével, valamint a Neuron Solutions vezető tanácsadójával.
Miért lett ennyire virális az akciófigura-trend?
Az MI-vel kapcsolatos online trendek önmagukban nem újak, az újdonság inkább abban rejlik, hogy az a trend nagyon személyes.
A felhasználók nem egy előre gyártott sablont kapnak, hanem saját maguk szabhatják testre a látványt, saját utasításaik alapján.
A generált figurák kerete ugyan adott, de mégis minden alkotás egyedi. Ez a kreativitás illúzióját és valóságát egyszerre kínáló élmény pedig hatalmas vonzerő.
Sokan most kezdik csak felfedezni, milyen lehetőségek rejlenek az MI-rendszerekben.
De mégis mit árul el rólunk, hogy tömegek osztják meg az arcukat egy trend kedvéért?
Ez a kérdés két szempontból is nézhetjük: mi az, ami új benne, és mi az, ami nem.
Nem új az a viselkedés, hogy emberek képeket osztanak meg magukról különböző social media felületeken, ez régóta a digitális kultúra része. Az, hogy most egy újabb platformra töltik fel az arcképüket, önmagában nem jelent radikális változást.
Ami viszont új, vagy legalábbis most kezd tudatosulni, az az, hogy ezek a képek adatok, és ezekkel az adatokkal valaki, egy cég, egy algoritmus, használhat.
Szabados Levente szerint nem önmagában az MI-alkalmazások használata jelent problémát, hanem inkább az, hogy mennyire tudatosan viszonyulunk az adatainkhoz. Sokan például nem tartják kockázatosnak, ha egy ismert platfornra töltik fel a portréjukat, hiszen e-mailezés, felhőalapú tárhely vagy közösségi média használata során is rengeteg adatunk kerül ilyen cégekhez.
Milyen adatvédelmi kockázatokkal járhat, ha valaki a saját arcképét felölti?
Valójában ez egy technikai és jogi kérdés is egyszerre. Technikai értelemben minden adat, amit megosztunk, onnantól kezdve más rendszerekbe kerül, és onnan nem feltétlenül tudjuk visszakövetni, mi történik vele. Ha egyszer átadtuk, az már nem a mi kezünkben van, és ez a tény önmagában hordoz kockázatot.
Ráadásul nincs valós technikai eszközünk arra, hogy biztosítsuk: ezek az adatok ténylegesen csak úgy és arra lesznek felhasználva, ahogyan mi azt szeretnénk.
A teljes beszélgetés ide kattintva tudjátok meghallgatni!
Ne maradjon le a mesterséges intelligencia legújabb megoldásairól!
Kérje blogértesítőnket, és legyen mindig naprakész korunk legfontosabb technológiájával kapcsolatban!
