Az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó új szabályozása 2024 augusztusában lépett hatályba, jelentős változásokat hozva a digitális tartalmak és adatok kezelésében. Az új rendelet egyik fontos eleme az MI-alapú fejlesztésekhez szükséges adatok elérhetőségének korlátozása, amely különösen érinti a szöveges adatbázisok használatát és az online tartalmak védelmét. A szabályozás következtében több tartalomszolgáltató, köztük nagy hírportálok is, egyre gyakrabban korlátozzák a keresőrobotok hozzáférését, így 2024-re a weboldalak mintegy 30%-a már blokkolja az ilyen automatizált adatgyűjtést, amely korábban csak a honlapok néhány százalékát érintette. A Szabados Levente MI szakértővel készült interjúból kiderül, hogy ezek az intézkedések az adatvédelem, a transzparencia és a felhasználói biztonság növelését célozzák. A transzparencia fontossága és a nemzetállami felelősség Szabados hangsúlyozza, hogy az EU MI-rendelete az átláthatóságot

Egyre több neves médium korlátozza a keresőrobotok számára tartalmaik tanulmányozását, ami komoly kérdéseket vet fel a technológiai fejlődés és az információhoz való hozzáférés terén. A média cégek részéről érthető ez a lépés, hiszen saját produktumaikat, így közvetetten a bevételeiket próbálják megvédeni. Ugyanakkor a lépés vitákat generál arról, hogy mindez miként befolyásolja az MI fejlődését és a felhasználók tájékozódási lehetőségeit. E kérdések kapcsán Kovács Nagy Áron interjút készített Szabados Levente MI szakértővel. Az MI adatéhsége és a minőségi tartalom szerepe Szabados rámutat, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek, különösen a nagy nyelvi modellek, mint például a ChatGPT, hatalmas mennyiségű és változatos adatot igényelnek a fejlesztéshez. Az MI minél több minőségi szöveggel tanítható, annál kifinomultabbá válik. Az általánosan elérhető, közbeszéd jellegű fórumtartalmak például

Werschitz Ottó, a Neuron Solutions társalapítójának részvételével a cég kulcsszerepet játszott egy innovatív kutatási projektben, amely a mesterséges intelligencia jövőjét, valamint annak mély kapcsolatát az emberi társadalommal, a természettel és a fenntarthatósággal vizsgálta. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói által vezetett “Entangled AI: Artificial Intelligence that Serves the Future” (Összefonódott mesterséges intelligencia: A jövőt szolgáló mesterséges intelligencia) című kutatási projekt a mesterséges intelligencia, a társadalom és a természet közötti fejlődő kapcsolatot elemezte egy ún. visszatekintéses módszertan (backcasting) segítségével. A projekt célja egy olyan jövőkép kialakítása volt, amelyben a mesterséges intelligencia szorosan összefonódik az emberekkel és a természeti világgal. Az “összefonódott mesterséges intelligencia” koncepciója arra utal, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a technológia fejlődését kell, hogy szolgálja, hanem hozzájáruljon az ökológiai fenntarthatósághoz,